Oktatás, kultúra

Iskolatörténet

A rendelkezésre álló adatok szerint a helyi iskola megalakulása egybeesik a helyi református egyház megalakulásával, kb. az 1680 körüli évekkel, amely a török hódoltság idejére esik. Több adat sajnos azért nem áll a rendelkezésünkre, mivel az 1674 évvel kezdődő anyakönyv, a régebbi iratokkal együtt 1812. jul. 6-án villámcsapás következtében az első parókiaépülettel, templommal együtt megsemmisültek, leégtek. II. József császár kiadja 1781-ben a TÜRELMI RENDELETET, mely biztosítja a tanítók alkalmazását... Ahol addig csak lelkész volt, melléje tanítót állítanak. A tanítót kezdetben OSKOLA-MESTERNEK, Tolnai Gábort már az ISKOLA REKTORÁNAK nevezték.

A tanítónak "tanuló helyet" kellett biztosítani. A gond megoldására levelet írnak Király József pécsi püspöknek. Így került sor a templom mögötti terület egy kis részének megvásárlására " 100 Ft-ért" Gacza Máté örököseitől. Az /1831-ben 1222 Ft és 3 krajcárt kitevő/ építési összköltség nagy erőfeszítésébe került a jobbára szegény emberekből álló falunak. Nagy előrelépést jelentett a falu életében, mert generációk nőttek fel az írás-olvasás elsajátítása nélkül. A lakosság 40%-a analfabéta volt, iskolába csak az járt, aki önként járni akart. A négy osztályba járó tanulók száma: 36 fiú és 29 lány. Az iskolába járók száma fogy, melynek oka az EGYKE szokás és a gyakran pusztító járványok/ himlő, diftéria, stb./ Csak az 1868. évi XXXVIII. Tc. rendeli el, hogy.." Minden vallásfelekezet, vagy község tartozik iskolát felállítani, és abba minden 6-12 éves korú gyermeket BÜNTETÉS terhe mellett köteles minden szülő beíratni." 1897-ben épült fel a Petőfi utcai iskola. Ebben az iskolában már az elemi szemléltetési felszerelések/térkép, háromlábú tábla, golyós számológép/ nagyobb szerephez jutottak, mint a korábbi iskolában. Kölkeden az 1934/35-ös tanévig csak a Ref. Egyházközség tartott fenn iskolát. Az eddig ősi református falu az egykeszokás miatt nem szaporodott, így a feladatot egy tanító is elláthatta.

1948/49-es tanévig itt működő tanítók:

Kardos Mihály 1790-1811-ig, Tatai Gábor /1811-1820/, Bálint János /1820-1824/, Bálint József /1824-1826/, Dávid Péter /1826-1832/, Veres János /1832-1850/, Szatyor Gedeon /1850-1862/, Baján Lajos /1862-1869/, Gacza János /1869-1882/, Ónodi Zsigmond /1882-1883/ segédtanító, Bakonyi Jenő /1883-1884/ segédtanító, Váradi Károly / 1884-1885/ segédtanító, Lukács Ferenc /1885-1893/ segédtanító, Békefi Antal /1893-1928/, Bekes Károly /1928-1949/

Az 1934/35-ös tanévtől fordulat következett be a felekezeti oktatásban és az iskolatörténetben is. A gazdasági válság miatt mind több és több gazdasági cselédet bocsátottak el a szomszédos ALBRECHT főhercegi uradalomból. Ezek jó része Kölked községben telepedett le, ezzel az iskoláskorúak száma is felszaporodott.

1934-ben az itt élő r. katolikus lakosság is egyházat szervezett. Kérésükre a tanügyi hatóság iskolát állított fel. Helye a mai id. Bojtor féle ház,/Kossuth utca/ amihez megvásárolták a Tisza utcai telket. Tanítója Nyúl László lett. A két iskola ilyen felekezeti megoszlásban 1941-42-ig működött. 1942-tõl mindkét iskolát 8 osztályossá szervezték át. A 7-8. osztály szorgalmi ideje csak 6 hónap volt /október 15-tõl április 15-ig/, az ismétlő helyett 9. osztály működött.

1948-ban /XXXIII. Tc./ államosították az iskolákat. Felszámolták a felekezeti iskolákat és részben osztottá tették a két tanerő között. A kölkedi, erdőfűi, udvari iskolák KÖRZETI IGAZGATÓI teendőivel Bekes Károlyt bízta meg a tanfelügyelőség. 1949. március 22-én letartóztatták,/kulák perbe fogták/ ettől kezdve Nyúl László lett az iskola igazgatója.

Az 1949/50-es tanévtől került az iskolába Nyúl Ferenc, Khin István és kisegítő jelleggel Úrkövi Hermina tanítónő. Az alsó és felső tagozat különvált, a felsőben a reáltárgyakat Khin István, a humán tárgyakat Nyúl Ferenc tanította. Ezt követően, ahogy szaporodott a gyereklétszám, úgy emelkedett a nevelők száma:4-6-7-10-12-14 főre. Az 1972-es oktatáspolitikai határozat végrehajtásához már 16 szakos nevelőre volt szükség. A változásokhoz hozzá kellett alakítani az iskola épületét is. Így az egyetlen nagy tantermet a 60-as években kettéválasztották és folyosót alakítottak ki. Kicserélték régi ablakokat, átalakították a homlokzatot. A tanulólétszám 1972-ben elérte a 272 főt, ekkor lett megvásárolva a Széchenyi utca sarkán lévő Palásti féle ház. Nyúl Ferenc iskolaigazgató pedig felajánlotta szolgálati lakását, és pedagógus kölcsönnel saját lakást épített.

Így lett 6 tanterem szertárral, igazgatói irodával, és irattárral kialakítva. Még így is 3 helyen szétszóródva tanítottak a nevelők, ami lehetetlenné tette az egységes házirend kialakítását. Tornaterem hiányában a művelődési házban voltak a testnevelés órák.

Az iskola igazgatói:

1949-1959 Nyúl László, 1960.. . . .Reith Ádám, 1961-1983 Nyúl Ferenc, 1984-1989 Tatai Imre, 1990-2000 Pataki Ferencné, 2000-2004 Deméné Elekes Ágnes, 2004-2009 Pataki Ferencné, 2009-......Majoros Lajos

1987-ben új fejezet kezdődött iskolánk történetében. A község szülötte- Dr. Földvári János- segítségével,/ aki ekkor a megyei tanács elnökhelyettese volt/ új iskola épült, új helyen. A hely kiválasztása nem volt a legszerencsésebb megoldás, mert egy vályoghányóra települt az iskola. A szempont az volt, hogy az iskola a főutca mellett jól látható helyen épüljön. Az ünnepélyes tanévnyitó-átadás 1987. augusztus 31-én volt. 176 tanuló és 17 pedagógus vette birtokba az elegáns épületet "üvegpalotát", ahogy Nyúl Ferenc említette megnyitóbeszédében.

1991. április 23-tól iskolánkban működik az összevont Községi és iskolai könyvtár. A könyvtár átköltöztetése azért vált szükségessé, mert a polgári olvasókörben nyirkos volt a helyiség, a könyvek állaga romlott.

A pályázati lehetőségeket kihasználva, /Szűcs Lajos polgármestersége alatt/ a falu nem kis erőfeszítéssel új tornatermet építtetett. Nyúl Ferenc /volt iskolaigazgató/ a szalagot 1992. december 12-én vágta át, ezzel átadva a felépült létesítményt.

1995-tõl az iskola épületébe költözött az óvoda, mivel a régi épület életveszélyessé vált.

2012.09.01-én fenntartó váltás következett be. Új fenntartónk a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi jogi személy. Iskolánk a KISZI tagintézménye lett, melynek székhelye Hatvanban van.

2014.09.01-től önálló intézmény lettünk nevünk Kölkedi Baptista Általános Iskola és Óvoda.

2015.08.31. A Baptista Szeretetszolgálat visszaadott minket az államnak. Az Óvoda önkormányzati fenntartásba az iskola állami fenntartásba került. Ezzel megtörtént a szétválás is, 2015.09.01-től Kölkedi Általános Iskola néven az ovi nélkül működünk, de továbbra is egy épületben.