Kölked

Kölked Község Önkormányzata

7717 Kölked,
II. Lajos u. 12.

tel: 69-384-181

 KÖZÉRDEKŰ

Kölked néhány mondatban

Kölked Baranya megyében, Mohácstól délre 4-5 Km-re, a horvát határ mellett fekszik. A község (római kori nevén Altinum) már az Árpádok korában lakott hely volt. A jellegzetes halászfalu máig megőrzött faluképe 250 házával huszonkét utca romantikus hangulatát adja. Érthető, hogy harminc lakóépületnek biztosítanak védettséget a műemlék jellegű, református templomuk mellett.

2002-ben nyitotta meg kapuit az Európában egyedülálló Fehér Gólya Múzeum. Bemutatási tárgyai között szerepel a környék -a Duna-Dráva Nemzeti Park- jellegzetes faunája és flórája, a világ gólyái, vonulási útvonalaik elektronikus diorámán, és emellett élő gólyák is láthatóak egész évben. A múzeumi tevékenységgel párhuzamosan az oktatás is helyet kap az épületben: a helyi és a környékbeli általános- és középiskolások élvezhetnek egy-egy, a témához kapcsolódó előadást, amelyet a Múzeum vezetője, a helyi iskola pedagógusai, valamint a Nemzeti Park munkatársai tartanak.

Kölked a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik centruma is. Bejelentkezés alapján, évszaktól függően megtekinthetők a környéken ritka madarak, állatok, rovarok, növények. Igazi "ínyencségeket" kínálva a természetkedvelők számára. A sík terep ideális kirándulóhely is.

A falu mellett található az a horgászparadicsom, mely a Duna holtágaiból jött létre. Az öt részre tagolt horgászvíz összesen 20 km2-nyi területű, csendes, hamisítatlan vízi világ. Kapitális harcsák, csukák és egyéb halak kerülnek itt horogra.

KÖLKED RÖVID TÖRTÉNETE

Az itt található emlékek arról tanúskodnak, hogy már a rómaiak idejében is laktak ezen a területen. A várdombon régi pénzeket, faragott köveket, cseréptöredékeket tártak fel. Kölked neve középkori eredetű. A Mohács előtti oklevelekben nyomon lehet követni az elnevezéseket, azok alakulását. "Kwlked, Kewlked, Kelkedy, Kulkedy, Kulked, Külked stb. elnevezések alatt szerepel a település azokban a korai oklevelekben. Milyen volt a falu élete a középkorban? Nem különbözött a többi jobbágy faluétól. Jobbágyi kötelességük, nehéz munkájuk, állandó harcuk a Duna áradásával igen nehéz sorsot jelentett az itt élő jobbágyoknak, kiknek egy része földműves, másik része halász volt. A mohácsi csata a falu tőszomszédságában zajlott le. A portyázó törökök feldúlták, felégették a környező falvakat, megölték, elhajtották az embereket. Kölked felé mindössze egy út vezetett, s ha azon be is merészkedtek a fosztogatók, a falut üresen találták, hiszen a lakosság csónakokban, rejtett ösvényeken könnyedén el tudott menekülni, s az áthatolhatatlan mocsarakban az üldözők nem merték követni a menekülőket. Kölked e védettségének köszönheti , hogy lakosságát nem vesztette el . A török alatt jó búvóhelynek számító mocsarak, erdők védelmét sokan felismerték. Többen telepedtek le olyanok, ott abban az időben, kiknek a leszármazottai ma is élnek a faluban. A XVIII. sz. végén a falu 69 házból és a templomból állott. A szűk hely miatt a házak közel álltak egymáshoz, általában vesszőből fonottak és sárral tapasztottak voltak. Amennyire jól védhető volt a falu a háborús időben, a hosszú csaknem 80 évig tartó békés időszakban a víz, a mocsár a fejlődés gátjává vált. A falu nehéz helyzetén egyedül csak a Duna-szabályozás segíthetett. A XIX. században, a meginduló Duna-szabályozás következtében jelentős földterületek szabadultak ki a mocsárvilágból. 1829-re elkészült a védőgátrendszer. Az 1850. évi összeírás a nemzetiségek megoszlására is kitér. E szerint: "magyar 793 fő, német 26 fő, horvát 31, fő cigány 29 fő". Még mindig a magyarok voltak tehát túlsúlyban. A horvátok bevándorlása mellett jelentős számban telepedtek le németek is. A cigányok megjelenése is jelentős volt. 1775-ben Mohácsról elűzték a cigányokat. Feltehetőleg ettől az időtől kezdődik szórványos bevándorlásuk Kölkedre. Tömeges betelepülésük a Duna szabályozásával, illetve az ezzel párhuzamos ártéri erdők és fák kiirtásával, azaz a termőföldterület gyarapodásával kapcsolatos.

És néhány mondat Kölked jelenéről : Az elmúlt években a község lakosságának a száma csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 1130 fő. Jelentős számban élnek itt a cigány etnikum képviselői. A helyi foglalkoztatási lehetőség csekély, korábban sokan ingáztak távolabbi munkahelyükre. A munkanélküliségi ráta igen magas.

webmester: Majoros Lajos  e-mail: majlaj@citromail.hu   © 2012